Mintha most sz\u00fcletett volna, minden \u00faj volt a sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9s minden sz\u00fcrke. Elindult. Olyasmit \u00e9rzett, ami legink\u00e1bb az \u00e9hs\u00e9gre eml\u00e9keztetett. Sz\u00fcrke volt az \u00e9gbolt, az utak, a h\u00e1zak, az aut\u00f3k. A buszmeg\u00e1ll\u00f3. A sz\u00fcrke nem \u00e9rdekelte. De ott, a sz\u00fcrke buszmeg\u00e1ll\u00f3ban volt valami m\u00e1s is. Egy id\u0151s n\u0151, szatyrokkal a kez\u00e9ben. Igen, sz\u00fcrke volt \u0151 is, de m\u00e9gis. Valami vonzotta ehhez a n\u0151h\u00f6z. Ha m\u00e1r mindenk\u00e9ppen nevet akarunk adni neki, egy sz\u00edn. A fekete. Er\u0151s vonz\u00e1s. Tal\u00e1n ellent tudott volna \u00e1llni neki, ha akar, de nem akart. \u00c9hezett. A n\u0151 f\u00f6l\u00e9 magasodott. \u00d6szt\u00f6n\u00f6s\u00f6n tudta, hogyan kell csin\u00e1lni \u00e9s mialatt csin\u00e1lta, az \u00e9hs\u00e9ge megsz\u0171nt.<\/p>\n\n\n\n
Amikor v\u00e9gzett, a n\u0151 m\u00e9g mindig a buszmeg\u00e1ll\u00f3ban \u00e1llt. Ami fekete volt kor\u00e1bban, azt \u0151 elnyelte. A f\u00e1jdalma benne kavargott tov\u00e1bb. Azt\u00e1n le\u00fclepedett. \u00dajra \u00e9rezte azt a legink\u00e1bb \u00e9hs\u00e9gre eml\u00e9keztet\u0151t, de a n\u0151ben m\u00e1r nem maradt t\u00f6bb, amit elvehetett volna. Meg\u00e9rkezett egy busz. Sz\u00fcrke volt, de emberekkel teli. \u00c9s az emberekben \u00fajra \u00e9rezte a vonz\u00f3t, a feket\u00e9t, a szomor\u00fas\u00e1got. Felsz\u00e1llt h\u00e1t a buszra.<\/p>\n\n\n\n
*****<\/p>\n\n\n\n
A buszmeg\u00e1ll\u00f3ban \u00e1llt. Esett az es\u0151, nem sz\u00e1m\u00edtott. Ami\u00f3ta Sanyi meghalt, egy vastag b\u00fara alatt \u00e9lt a vil\u00e1gban. Minden \u00e9rtelm\u00e9t vesz\u00edtette. Sanyi volt minden, a f\u00e9rj, a t\u00e1rs, A F\u00c9RFI, a m\u00e1sik fele. Vele feles\u00e9g volt, a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben, mert ketten egy\u00fctt voltak egy eg\u00e9sz, egy eg\u00e9sz a vil\u00e1gban, a vil\u00e1g\u00e9rt, vagy ak\u00e1r a vil\u00e1g ellen. \u00c9s ennek az eg\u00e9sznek \u0151 volt az egyik fele, Sanyi a m\u00e1sik. De most m\u00e1r nem feles\u00e9g. Csak egy f\u00e9l. Egy f\u00e9l ember, akinek f\u00e9lelmei vannak \u00e9s aki f\u00e9lelmetesen egyed\u00fcl lett a vil\u00e1gban, a vil\u00e1g ellen. Egyed\u00fcl a gy\u00e1sz\u00e1val, a szomor\u00fas\u00e1g\u00e1val, melyb\u0151l egy falat \u00e9p\u00edtett, mely egy \u00e1thatolhatatlan b\u00far\u00e1t h\u00fazott k\u00f6r\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
A b\u00fara v\u00e9konyodni kezdett. Meglep\u0151en gyorsan t\u00f6rt\u00e9nt, mintha valaki vagy valami egyszer\u0171en elsz\u00edvta volna. Az id\u0151s n\u0151 \u00e9rz\u00e9kelte, ahogy fokr\u00f3l fokra t\u0171nik el bel\u0151le a f\u00e1jdalom. \u00c9s ahogy a szomor\u00fas\u00e1g cs\u00f6kkent, \u00fagy n\u0151tt benne valami m\u00e1s, valami ijeszt\u0151, aminek nem volt neve sem. Szeretett volna a f\u00e1jdalma ut\u00e1n kapni, visszatartani, mert ez a b\u00e1nat az \u00f6v\u00e9 volt, egyed\u00fcl az \u00f6v\u00e9, de mire \u00e9szbe kapott volna, m\u00e1r v\u00e9ge is lett. Azel\u0151tt soha nem \u00e9rzett m\u00e9g ehhez foghat\u00f3 hi\u00e1nyt. Fojtogat\u00f3 \u0171rt. Ord\u00edt\u00f3 csendet. A t\u00fal\u00e9l\u00e9s lehetetlens\u00e9g\u00e9t. Elejtette a szatyrokat, melyeket addig a kez\u00e9ben szorongatott. El\u0151bbre l\u00e9pett, a j\u00e1rda sz\u00e9l\u00e9re. Valami felderengett a hi\u00e1nyon \u00e1t, mintha valahol nagyon messze \u00e9s alig \u00e9szlelhet\u0151en az \u00e9let m\u00e9g id\u0151t k\u00e9rt volna. De ennek m\u00e1r nem volt jelent\u0151s\u00e9ge, mert az a valami, ami a f\u00e1jdalma hely\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte be, kib\u00edrhatatlann\u00e1 v\u00e1lt. Az aut\u00f3k el\u00e9 l\u00e9pett.<\/p>\n\n\n\n
*****<\/p>\n\n\n\n
\u00c1d\u00e1m az egyik ablak melletti \u00fcl\u00e9sen terpeszkedett. Nem szeretett \u00e1llni \u00e9s ut\u00e1lta, ha idegenek \u00fclnek mellette, ez\u00e9rt maga mell\u00e9 rakta a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t az \u00fcres sz\u00e9kre. Zen\u00e9t hallgatott, mert azt rem\u00e9lte, az majd eltereli a figyelm\u00e9t a lelk\u00e9ben d\u00fal\u00f3 \u00e9rzelmekr\u0151l, de a zene ez\u00fattal kev\u00e9s volt hozz\u00e1. Mi\u00f3ta Erika k\u00e9t hete szak\u00edtott vele, folyton a l\u00e1ny j\u00e1rt az esz\u00e9ben. Most, ut\u00f3lag \u00fagy \u00e9rezte, hal\u00e1losan szerelmes a l\u00e1nyba. A hangj\u00e1ba, az alakj\u00e1ba, a k\u00e9nyess\u00e9g\u00e9be, a puha haj\u00e1ba, az elb\u0171v\u00f6l\u0151en k\u00e9k szemeibe. Csak h\u00e1rom h\u00f3napig j\u00e1rtak, de neki ez volt a leghosszabb kapcsolata \u00e9let\u00e9ben. Nagyon sajn\u00e1lta mag\u00e1t \u00e9s nem \u00e9rtette, hogy mi\u00e9rt lett v\u00e9ge, mert \u0151 \u00fagy \u00e9rezte, mindent megadott, ami t\u0151le tellett. M\u00e9g a mostohaapj\u00e1t\u00f3l is lopott, hogy fedezni tudja a megn\u00f6vekedett kiad\u00e1sait, amit egy ilyen kaliber\u0171 bar\u00e1tn\u0151 megk\u00f6vetelt. Rendszeresen sz\u00f3rakoz\u00f3helyre vinni, kaj\u00e1t rendelni, \u00e9kszert aj\u00e1nd\u00e9kozni, taxival utazni, nos mindez meghaladta a zsebp\u00e9nze \u00e9s az \u00f6szt\u00f6nd\u00edja szabta kereteket. El\u0151tte m\u00e9g soha nem utazott taxival, neki megfelelt a t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s is, de a csaja elv\u00e1rta. A mostohaapj\u00e1t\u00f3l lopni meg kifejezetten szar \u00e9rz\u00e9s volt, mert a f\u00e9rfi mindig norm\u00e1lisan viselkedett vel\u00fck. \u00c1m Erika miatt megtette, amit megk\u00f6vetelt a haza \u00e9s m\u00e9gis le lett cser\u00e9lve, mint egy elhaszn\u00e1lt cip\u0151.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1ltoz\u00e1s hirtelen t\u00f6rt\u00e9nt. Az egyik percben m\u00e9g haragudott az eg\u00e9sz vil\u00e1gra, mik\u00f6zben kib\u00e1mult a busz ablak\u00e1n, a m\u00e1sik percben meg huss, elt\u0171nt a rossz a lelk\u00e9b\u0151l. Nyoma veszett a megb\u00e1ntotts\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a f\u00e1jdalma t\u00e1pl\u00e1lta haragnak is. Nem \u00e9rtette, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele, de egyszeriben j\u00f3 kedve lett! Erik\u00e1ra gondolt \u00e9s m\u00e1r nem vesztes\u00e9get \u00e9rzett, hanem megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st, mintha megmenek\u00fclt volna egy kellemetlen j\u00f6v\u0151t\u0151l. A k\u00e9k szemeit nem elb\u0171v\u00f6l\u0151nek l\u00e1tta, ellenben hidegnek, felsz\u00ednesnek. A k\u00e9nyess\u00e9ge nem \u00e9desnek t\u0171nt m\u00e1r, sokkal ink\u00e1bb ideges\u00edt\u0151nek. Hal\u00e1los szerelem? Ezen r\u00f6h\u00f6gnie kellett. Fel is nevetett hangosan \u00e9s nem \u00e9rdekelte, hogy figyelik-e az emberek. Azon nyomban k\u00fcld\u00f6tt egy k\u00f6r\u00fczit a haveroknak, hogy \u201eEste BULI!\u201d.<\/p>\n\n\n\n
*****<\/p>\n\n\n\n
A f\u00fclhallgat\u00f3s fi\u00fa csak r\u00f6vid ideig csillap\u00edtotta az \u00e9hs\u00e9g\u00e9t. Hamar v\u00e9gzett vele \u00e9s a t\u00f6bbiek sem t\u0171ntek r\u00e1g\u00f3sabb falatnak. M\u00e1r majdnem nekikezdett a k\u00f6vetkez\u0151 utasnak, amikor megl\u00e1tta. A busz h\u00e1tulj\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt, az utols\u00f3 sz\u00e9ksorb\u00f3l, ahol csak egyetlen ember \u00fclt. K\u00f6z\u00e9pkor\u00fa n\u0151, egyetlen sz\u00e1l vir\u00e1ggal a kez\u00e9ben. Teljesen \u00e1titatta a fekete sz\u00edn\u0171 f\u00e1jdalom. Csordultig volt vele olyannyira, hogy szinte kifolyt a test\u00e9b\u0151l. Mint a m\u00e1gnes, \u00fagy vonzotta. Oda\u00fclt mell\u00e9 az egyik szabad \u00fcl\u00e9sre \u00e9s elkezdte. Minden erej\u00e9t beleadta. Az \u00e9hs\u00e9ge megsz\u0171nt.<\/p>\n\n\n\n
Addig csin\u00e1lta, am\u00edg tele nem lett. Mikor m\u00e1r nem f\u00e9rt bele t\u00f6bb, elengedte a n\u0151t, aki fel\u00e1llt, az ajt\u00f3hoz ment \u00e9s megnyomta a lesz\u00e1ll\u00e1sjelz\u0151t. Vitte mag\u00e1val a rengeteg szomor\u00fas\u00e1g\u00e1t, amit \u0151 k\u00e9ptelen volt mind megenni, ez\u00e9rt \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy k\u00f6veti. Fel\u00e1llt \u00e9s besorolt a n\u0151 m\u00f6g\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
*****<\/p>\n\n\n\n
Timi a temet\u0151n\u00e9l sz\u00e1llt le a buszr\u00f3l. Minden p\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n, munka ut\u00e1n ide vezetett az \u00fatja. Egyetlen sz\u00e1l vir\u00e1got hozott mag\u00e1val most is. Ismerte a j\u00e1r\u00e1st. Lassan l\u00e9pegetett, nem volt hova, nem volt kihez sietnie. Akihez j\u00f6tt, az meg \u00fagysem ment sehova. N\u00e9h\u00e1ny l\u00e1togat\u00f3 m\u00e1r ismer\u0151s volt sz\u00e1m\u00e1ra. \u0150k a zord id\u0151j\u00e1r\u00e1s ellen\u00e9re is kij\u00f6ttek. Az \u0151sz haj\u00fa b\u00e1csika, aki mindig ugyanazon a padon pip\u00e1zott. A n\u00e9nike, aki vir\u00e1got hordott a kalapj\u00e1n \u00e9s vir\u00e1got \u00fcltetett a s\u00edr f\u00f6ldj\u00e9be. A n\u0151, aki halkan d\u00fadolgatott egy ismer\u0151s dallamot \u00f3r\u00e1kon \u00e1t, mik\u00f6zben a semmibe n\u00e9zett. M\u00e1sok is voltak m\u00e9g \u00e9s \u0151 mindegyik\u00fckkel titkos rokons\u00e1got \u00e9rzett, hiszen ezek az emberek ugyanaz\u00e9rt j\u00e1rtak vissza a temet\u0151be, ami\u00e9rt \u0151. Elvesz\u00edtett\u00e9k az \u00e9let\u00fck \u00e9rtelm\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Csabika 7 \u00e9ves lenne. Most, az es\u0151s id\u0151 miatt nem az udvaron, hanem az iskola tornaterm\u00e9ben j\u00e1tszana egy\u00fctt a t\u00f6bbiekkel. Focit, kidob\u00f3st, b\u00e1rmit. Vagy csak \u00fclne a padon \u00e9s v\u00e1rn\u00e1 \u0151t. Mikor megl\u00e1tn\u00e1, odarohanna hozz\u00e1 \u00e9s \u00e1t\u00f6leln\u00e9 az anyuk\u00e1j\u00e1t. Azt\u00e1n k\u00f6sz\u00f6nn\u00e9nek az \u00fcgyeletes tan\u00e1rnak \u00e9s huss, m\u00e1r kint is lenn\u00e9nek a sulib\u00f3l. Tal\u00e1n be\u00fcln\u00e9nek egy cukr\u00e1szd\u00e1ba \u00e9s enn\u00e9nek egy-egy s\u00fctit. Azt\u00e1n hazamenn\u00e9nek, besz\u00e9lgetn\u00e9nek, j\u00e1tszan\u00e1nak. Leg\u00f3t, vagy t\u00e1rsast. Megn\u00e9zn\u00e9nek egy mes\u00e9t. Apa is megj\u00f6nne a munk\u00e1b\u00f3l. Felkapn\u00e1 a fi\u00e1t, k\u00f6rbeforgatn\u00e1 a leveg\u0151ben, Csabika meg kacagna. Egy\u00fctt vacsizn\u00e1nak, ev\u00e9s k\u00f6zben h\u00fcly\u00fcln\u00e9nek, nevetn\u00e9nek. De sz\u00e9p lenne! <\/p>\n\n\n\n
Betette a sz\u00e1l vir\u00e1got a vir\u00e1gtart\u00f3ba. Megsimogatta a s\u00edrk\u00f6vet. Azt\u00e1n csak \u00e1llt, nem mozdult, hallgatta a szemerk\u00e9l\u0151 es\u0151t. Az \u00e9gbolt s\u00edrt, nem \u0151. \u0150 k\u00e9ptelen volt r\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
*****<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6vette a n\u0151t a temet\u0151be. Olyan emberek mellett haladtak el, akikben sok volt a fekete. A legt\u00f6bbj\u00fckben r\u00e9gi, szinte m\u00e1r megk\u00f6vesedett b\u00e1natot l\u00e1tott, melyek \u00fajra felsz\u00edtott\u00e1k az \u00e9hs\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
A n\u0151 meg\u00e1llt egy sz\u00fcrke s\u00edrn\u00e1l. A s\u00edr nem \u00e9rdekelte, csak a n\u0151. K\u00edv\u00e1nta a csontos f\u00e1jdalmat, ami bel\u0151le \u00e1radt. A n\u0151 megsimogatta az \u00e9lettelen, sz\u00fcrke s\u00edrk\u00f6vet, azt\u00e1n nem mozdult. El\u00e9rkezett a megfelel\u0151 pillanat. M\u00f6g\u00e9 l\u00e9pett \u00e9s csillap\u00edtani kezdte az \u00e9hs\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
– El\u00e9g!<\/p>\n\n\n\n
Annyira belefelejtkezett az ev\u00e9sbe, hogy nem is vette \u00e9szre a m\u00e1sikat, pedig az eg\u00e9szen k\u00f6zel j\u00f6tt hozz\u00e1. Ugyanolyan volt, mint \u0151.<\/p>\n\n\n\n
– El\u00e9g, k\u00fcl\u00f6nben meg\u00f6l\u00f6d.<\/p>\n\n\n\n
Abbahagyta a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1st. Megijedt att\u00f3l, amit hallott. Senkit nem akart meg\u00f6lni.<\/p>\n\n\n\n
A n\u0151re n\u00e9zett, aki a s\u00edrn\u00e1l \u00e1llt. M\u00e9g \u00e9lt, a v\u00e1lla r\u00e1zk\u00f3dott. \u00dajra a m\u00e1sik fel\u00e9 fordult, de az m\u00e1r nem volt sehol, b\u00e1rmerre n\u00e9zett.<\/p>\n\n\n\n
*****<\/p>\n\n\n\n
Mi\u00f3ta a fia meghalt, Timi k\u00e9ptelen volt s\u00edrni. Tal\u00e1n t\u00fal nagy volt a benne l\u00e9v\u0151 f\u00e1jdalom ahhoz, hogy utat tal\u00e1lhasson ezen az \u0151si csatorn\u00e1n. A temet\u00e9s \u00f3ta egy m\u00e1zs\u00e1s j\u00e9gdarabot hordozott a mellkas\u00e1ban. De most, itt a s\u00edrn\u00e1l t\u00f6rt\u00e9nt valami \u00e9s v\u00e9gre \u00e1tszakadt a g\u00e1t. Zokogott. Siratta elvesztett gyermek\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
*****<\/p>\n\n\n\n
A temet\u0151ben \u00e1llt, sz\u00fcrke es\u0151 esett a sz\u00fcrke f\u00f6ldre. Tan\u00e1cstalan volt. Tudta, hogy t\u00f6bb is van a vil\u00e1gban, mint a sz\u00fcrke \u00e9s a fekete, az \u00e9hs\u00e9g \u00e9s a tel\u00edt\u0151d\u00e9s. \u00c9s m\u00e1rt tudta azt is, hogy k\u00e9pes \u00f6lni, de azt nem akart. Semmik\u00e9ppen sem. \u00c9pp ez\u00e9rt volt tan\u00e1cstalan. Mit csin\u00e1ljon? Csin\u00e1ljon-e b\u00e1rmit is? Nem tudott d\u00f6nteni, h\u00e1t csak \u00e1llt, tan\u00e1cstalanul.<\/p>\n\n\n\n
M\u00edg \u00e1csorgott, abbamaradt az es\u0151. Felh\u0151k j\u00f6ttek, mentek. \u00c9jszaka lett, azt\u00e1n kis\u00fct\u00f6tt a nap \u00e9s \u00fajra \u00e9jszaka. \u0150 mindebb\u0151l semmit sem \u00e9szlelt. Figyelte \u00f6nmag\u00e1t, az egyre n\u00f6vekv\u0151 \u00e9hs\u00e9g\u00e9t. Nem akart \u00f6lni, ez\u00e9rt nem evett.<\/p>\n\n\n\n
\u00dajra felbukkant a m\u00e1sik. N\u00e9zt\u00e9k egym\u00e1st. Azt\u00e1n a m\u00e1sik megsz\u00f3l\u00edtotta:<\/p>\n\n\n\n
– Ha mindig csak keveset veszel el, \u00e1ltal\u00e1ban nem lesz bajuk. Hagyj\u00e1l bel\u0151le nekik is, mert sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van r\u00e1! Ha teljesen ki\u00fcr\u00edted \u0151ket, akkor halnak meg. \u00c9s akkor sem mindig. Sz\u00f3val mindig csak keveset egy\u00e9l!<\/p>\n\n\n\n
Ezt mondta neki a m\u00e1sik, ut\u00e1na t\u00e1vozott. \u0150 gondolkozott. Ha elveszem t\u0151l\u00fck a b\u00e1natukat, \u00e9n ugyan nem \u00e9hezek, de \u0151k meghalhatnak. Ha csak keveset veszek el, csillap\u00edtom az \u00e9hs\u00e9gem \u00e9s nekik is marad valamennyi. Ha viszont semmit sem veszek el, mind az \u00f6v\u00e9k marad. De akkor mi lesz velem? Vajon meddig n\u00f6vekszik az \u00e9hs\u00e9gem?<\/p>\n\n\n\n
Tov\u00e1bb \u00e1lldog\u00e1lt a temet\u0151ben. V\u00e1ltott\u00e1k egym\u00e1st a napszakok \u00e9s az \u00e9hs\u00e9ge egyre n\u0151tt. Teljesen elhatalmasodott rajta, mintha m\u00e1r nem is \u00e1llt volna semmi m\u00e1sb\u00f3l, csup\u00e1n k\u00f6vetel\u0151z\u0151 sz\u00fcks\u00e9gb\u0151l. \u00c1m ekkor a sz\u00fcrke oszladozni kezdett \u00e9s megl\u00e1tta a sz\u00edneket. El\u0151sz\u00f6r a k\u00e9ket, az \u00e9gbolt k\u00e9kj\u00e9t. Azt\u00e1n a f\u00e1k barn\u00e1j\u00e1t, a fonnyad\u00f3 levelek s\u00e1rg\u00e1j\u00e1t, rozsd\u00e1j\u00e1t, z\u00f6ldj\u00e9t. V\u00e9g\u00fcl a nap arany\u00e1t. A nap aranya megostromolta a test\u00e9t. \u00c9s amikor \u00e1thatolt rajta, az \u00e9hs\u00e9ge egyszeriben megsz\u0171nt. A legfinomabb tel\u00edtetts\u00e9g-\u00e9rzet ker\u00edtette hatalm\u00e1ba, amit csak el lehet k\u00e9pzelni. M\u00e1r nem tudott megmozdulni, de nem is akart. B\u00facs\u00fazott. \u00c1tj\u00e1rt\u00e1k a sz\u00ednek \u00e9s az elm\u00fal\u00e1sa pillanat\u00e1ban tudta, hogy j\u00f3l d\u00f6nt\u00f6tt, amikor az id\u0151t a sz\u00ednekre cser\u00e9lte el.<\/p>\n\n\n\n
Tigyi J\u00e9gfarkas Bal\u00e1zs<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Mintha most sz\u00fcletett volna, minden \u00faj volt a sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9s minden sz\u00fcrke. Elindult. Olyasmit \u00e9rzett, ami legink\u00e1bb az \u00e9hs\u00e9gre eml\u00e9keztetett. Sz\u00fcrke volt az \u00e9gbolt, az utak, a h\u00e1zak, az aut\u00f3k. A buszmeg\u00e1ll\u00f3. A sz\u00fcrke nem \u00e9rdekelte. De ott, a sz\u00fcrke buszmeg\u00e1ll\u00f3ban volt valami m\u00e1s is. Egy id\u0151s n\u0151, szatyrokkal a kez\u00e9ben. Igen, sz\u00fcrke volt \u0151 … Sz\u00ednek\u00e9rt id\u0151t<\/span> r\u00e9szletei…<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[42],"tags":[6,43,118,7],"class_list":["post-389","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella","tag-jegfarkas","tag-novella","tag-szineket-idoert","tag-tigyi-balazs"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/389","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=389"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/389\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":391,"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/389\/revisions\/391"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=389"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=389"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szociosokk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=389"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}