Minek törnél tovább? Állj meg és csak nézzed Hogyan pereg tovább nélküled az élet Ugye jó így lebegni, kitárt szárnyaid A szellő simítja. Semmi erőlködés Semmi feszülés. Az egyetlen mozdulás Szíved rebbenése. Hagyd, hogy a tiszta ég Mossa át megfáradt lelkedet és amit Elállítottak benned, hogy pörögj, rohanj Okot keress, célt találj... Most mindez enged Most minden helyreáll. Csak a nap csókolja Puhán, szomjazó testedet. Csak az eső Öntözi lágyan szivárvány bőrödet Megálló. Nem fáradsz, nem lázadsz tovább Szíved kelyhét színig tölti a szeretet Minden lény testvér. Nézd más színű a bőre Milyen szép! Más hitű a lelke, milyen szép Amott a forgatagban ő gyűlöl, vért ont Acsarkodik, szerez. Vad suhanc még, kinek Az iskolapad hosszú lesz. Vad suhanc ő Lábait sziklákhoz köti, s buta, mohó Kedvvel a tőrt békés álmainkba döfi Most szárnyainkból, vágyainkból vér csepeg Úgy fáj, hogy vérzel és a Föld forog tovább ... A folyó felett suhansz tova. Más lettél Mégis ugyanaz. Lelked kincséből bátran Osztogatsz. Már tudod, az élet táplálja A halált és az új életet. Boldog vagy Szabadon szárnyalsz az egész világ felett Tigyi Jégfarkas Balázs
Címke: jégfarkas
Kakilány
Hej Tubicám, Tubicám Kapol tőlem Kakilányt Hogyha nem kell Kakilány Szerzek neked szamurájt Vérre szomjas szamurájt Tőrrel vágja gégédet Karddal vágja szívedet Gondold hát meg, mit kívánsz Jó lesz neked Kakilány Kakilány, ó Kakilány Tigyi Jégfarkas Balázs
Így csináld
Figyelj valakire, ő meg rád Lásd meg a másikban a csodát Aranyozd be, amit neki adsz Széltől is óvd, amit tőle kapsz Szeretve leszel, ültess pár fát Vigyázz valakire, ő meg rád Tigyi Jégfarkas Balázs
Hópehely
Már halott is vagyok Csak az emlékeim vonszolnak tovább Aztán ez a pillanat is elillan, felolvad Mint hópehely a forró motorháztetőn Éltem, talán. Mit se számít Egyszer én is gondoltam valamire Fehér volt, légies és gyönyörű Hópehely. Ő marad belőlem Tigyi Jégfarkas Balázs
Harmónia
Egy fárasztó nap után A gyerek a nagyinál Otthon a kádnyi forró Öröm, egy üveg bor, meg Csupasz Te. Tévé sem kell Tigyi Jégfarkas Balázs
Gyönyörű topánka
Bele ne akadjon A lépcső fogába Gyönyörű topánka Gyönyörű topánka A lépcső fokába Bele ne harapjon Bele ne harapjon A fakó világba Tavaszi ruhája Százszorszép ruhája A tüskés világba Bele ne akadjon Bele ne szaladjon Ifjak sudár száza Az ő mosolyába Ifjak sóvár száza Vad szerelmük lángja A szép kisleánba Bele ne, bele ne Ó lángra ne kapjon Ó ketté ne törjön A szerelem fája Szíve sóhajába Ó el ne merüljön Fojtó csalódásba Ó el ne hervadjon Az élet virága Az ő fájdalmába Bele ne harapjon Bele ne akadjon A lépcső fokába Gyönyörű topánka Gyönyörű topánka Tigyi Jégfarkas Balázs
Estelente
Aranyporrá olvad a naplemente Vért ittunk. Nem akarunk tudni róla Hazugságainkkal kit öltünk meg ma Az árokban kinek rothad a teste Vesztett. Mi győztünk. Más nem számít, ugye Kérlek szeress Drágám, így estelente Tigyi Jégfarkas Balázs
Élet nélkül
Fejemre esett az égbolt Magához ölelt a semmi Kialudt a szívem fénye Nem akarok többé lenni Fényem nélkül fázom, meleg Álom hív, túl a határon Meleg álom, élet nélkül Élet nélkül, oda vágyom Tigyi Jégfarkas Balázs
Egy lélegzettel
Parányi idődarabba zárva néhány napsugárral Összeérő álmainkkal, egymásba nyíló végzetünkkel A Semmit űző vágyainkkal, emlékül hagyott szirmainkkal Parányi időkaréjba keretezve álomba nyíló álmainkkal Könnyekből sarjadt szirmainkkal, egymást kioltó vágyainkkal A Semmibe futó végzetünkkel, emlékül hagyott napsugárral Az egészet szinte egy lélegzettel És a végéhez érve, mindez már nem is lényeges S az egészet csupán egy lélegzettel Tigyi Jégfarkas Balázs
Darabokból
Elhagytál engem Elhagytam magam Semmit sem várok Remekül hányok Eldobtál engem Örvénybe hulltam Kifog az átok Fejfák közt járok Ott hagytál engem Eltemetetlen Rajtam a bélyeg Rúgj belém, kérlek Kínokból lettem Szép gyom a kertben Mindent megértő Piszkos túlélő Tanulok újra Levegőt venni Élővé válni Holnapot várni És te már nem vagy Nem vagy már bennem Egyetlen Kincsem Nem vagy már bennem Őrzöm a napfényt Őrzöm a tengert Áttetsző csendben Üvegszívemben Tigyi Jégfarkas Balázs