Vihar illatát

Vihar illatát hordja a szél

De mi bemenekülünk házainkba és

Falak mögül hallgatjuk az ősi hangokat

A táncba hívó, elemi üvöltést

Szívünk riadtan dobog

Mert már nem az a nemzedék vagyunk

Az az esőben táncolós

A falainkba ablakokat vágtunk

Ám azokból csak újabb falakat, ablakokat

És égdörgés elől bújó, riadt emberkéket látunk

Saját elmúlásunk olcsó pillanatképeit

Mikor romlott el minden

Volt egyáltalán esély

Nem tudom. Csak azt, hogy fájdalmas

A falak között élni ezzel a tudattal

Miközben a múltunk, a fiatalságunk

És mindaz a csoda, amivé válhattunk volna

Odakinn táncol a viharral

Tigyi Jégfarkas Balázs

Cicifotó

Pedig az a fotó a legszebb reményekkel készült.

Az lett a legjobb az összes közül és az is lett elküldve hatalmas izgalmak és szívdobogások közepette. Hiszen az anyján és saját magán kívül évek óta senki más nem láthatta azt, amit most lefotózott. Az apja vigyázott, hogy még csak véletlenül se lepje meg a lányát mezítelenül és a lány is ügyelt arra, hogy az oltalmazó apai szemek elé ne kerüljön olyan látvány, amit azok nem láthatnak már. 14 éves, bimbózó virágszál volt, minden üde és friss rajta, de ő természetesen elégedetlen volt a testével. A melle túl kicsi, a combja vastag, a popsija fokhagymagerezd, a hasa nem elég izmos, a szeme nem kék, a haja nem természetes szőke. Egyedül az ujjaival volt kibékülve, mert azokat pillanatnyilag kecsesnek és karcsúnak találta.

Több beállítást is kipróbált, fura pózokba merevedett, csinált fej nélkülit is, ami csak a cicikről, közelit és távolabbit, félmeztelen szelfiket, mosolygósat, csücsörítőset, komolyat, bolondosat, erotikusat, ami borzalmasan idióta lett és amikor már végképp kiábrándult és feladni készült, akkor született meg az, ami tényleg jól sikerült.

A képen a mellei megfelelő szögben álltak és elég távoli volt ahhoz, hogy ne látszódjanak a bőr egyenetlenségei. A haja ziláltan hullott a vállára, a tekintete pedig fáradt és dühös volt egyszerre, mert pont azt tükrözte, amit érzett. Ettől az egész kép valahogy természetes lett, a lány rajta kicsit hisztis és kihívó, frusztrált és szexi, szóval olyan, amilyennek mutatni szerette volna magát.

Ha ezért sem szeret belém, akkor soha nem is fog! – gondolta.

Tudta, hogy merészet lép, de ettől remélte az áttörést. Vonzódott a fiúhoz, a nagyképű dumájához, imponált neki a könnyedsége, a lazasága, a szőke haja, a sármja. Az osztályban szinte az összes lánynak tetszett a srác, aki természetesen tudta ezt magáról és rá is játszott, de még ez is jól állt neki, hiszen olyan jóképű volt a lány szerint. Még a neve is menő volt: Flaci. Mindenki így hívta, Flaci.

Flaci nem igazán számított a képre, hiszen csak szórakozott Reginával. Játszadozott vele, mint a meccsen a védőkkel. Imádta, ha vele foglalkoznak, róla beszélnek, őt tartják a legjobbnak, a legcoolabbnak. Egyszerűen akarta, ezt akarta és nem is érdekelte igazán más, csak a siker, a rivaldafény. Regina túl komoly volt neki, bevehetetlen erődnek tartotta, mert a csaj olvasott, fura gondolatai és csípős beszólásai voltak. Jobbnak látta jóban lenni vele, úgyhogy inkább csak cicázott, kivárt, talonban tartotta. Szerette a könnyű sikereket a pályán is, a csajoknál is, meg egyáltalán és nem akart fárasztó, kérdéses kimenetű hódításba kezdeni. Szóval csak buliból kérte a képet, tréfás formában, a klasszikus „úgysem mered” csapdát használva, az egészet poénnak feltüntetve. És nem számított a képre. Regina viszont elküldte azt.

Gyorsan lementette a telójára és bezárta a szobája ajtaját. A képen rajta volt Regina arca és a cickói is. Baromi jó kép volt, rögtön megmerevedett tőle. Lehúzta a gatyáját és elképzelte, ahogy a hegyes bimbókat az ajkai közé veszi és szopja, szopogatja, aztán ahogy a ciciket a tenyerébe veszi, emelgeti, méricskéli, körbe nyalogatja őket és ekkor élvezett el.

Zsebkendőkkel letörölgette magát, aztán kiment a fürdőszobába kezet mosni. Közben arra gondolt, hogy ez baromi jó volt ugyan, de mi legyen a csajjal?

Bálint éppen a matekleckéje fölött görcsölt, amikor megkapta a képet. Elsőre nem is hitt a szemének.

De hiszen ez a Regi! – kiáltott fel meglepetten.

És jött az üzenet is Flacitól: „Regina is megvolt!”. Bálint nézte a képet és nagyokat nyelt az izgalomtól. Regi félmeztelen volt és látszólag dühös. Aztán újra a didkókra meredt. Győzködte magát, hogy igen, ezek tényleg a Regi didkói. Furán érezte magát, egyrészt azért, mert rögtön merevedése lett. Másrészt azért, mert valahol hátul az agyában egy szar érzése keletkezett. Egy szar érzése arról, hogy ezt neki nem is kéne látnia. Nem kéne látnia, mert ez csak Regire és Flacira tartozik.

De a fenébe is, ezek Regi fantasztikus mellei! – kiáltott fel gondolatban és ez el is sodorta a szar érzését ott valahol hátul az agyában. Magára zárta az ajtót és maszturbálni kezdett.

Peti és Karesz éppen játszottak, amikor a kép és üzenet érkezett. Meglepetésükben kiesett a konzol a kezükből és majdnem a szemük is a helyéből. „Regina csudajó csöcsei, na erre élvezzetek seggfejek!”, így szólt az üzenet Flacitól és meg kell hagyni, tényleg Regi csudajó csöcseit látták.

A kurva életbe – mondta Peti -, ez a farok már megint megfogta az isten lábát!

Karesz egyetértett a barátjával és a képet nézve csak még tovább nőtt az irigysége és csodálata Flaci iránt.

Másnap, a suliban robbant ki a balhé. Az osztály éppen egy videót nézett, ami arról szólt, hogyan alakul ki az iskolai bántalmazás. Csak ketten nem nézték a videót. Az egyikük Gabesz bá volt, az iskolai szociális munkás, aki az órát tartotta, a másikuk pedig Zoli. Gabesz bá pont Zolit nézte megkövülten, aki az utolsó padban ült és hol Regire, hol az ölében tartott telefonra bámulva maszturbált.

– Mi a francot csinálsz te ott?! – Ordította Gabesz bá.

Ezután felpörögtek az események. Gabesz bá odarohant és sikeresen kiverte Zoli kezéből a mobilt, de szerencsétlenségére éppen akkor, amikor Zoli is kiverte…

Így Gabesz bá karjára is csöppent Zoliból, amitől olyan dühös lett, hogy lekevert Zolinak egy hatalmas pofont. És ezt a pofont annak ellenére keverte le a gyereknek, hogy egyébként a konfliktusok békés rendezését és az indulatok kezelését tanította az iskolában.

Zoli ritka érzéseket élt át, mint azt utólag oly sokszor és szívesen elmesélte a haveroknak. Elsősorban azért, mert a fellegekben járt, amikor a pofon elcsattant és ő, ondótól lucskosan a padlón kötött ki. Ez a jelenet nem szerepelt a tervében és a ritka érzéseket csak fokozta az a mozzanat, hogy a kiáltásra belépő igazgató feloltotta a villanyt, ami a videózás miatt addig le volt kapcsolva. Így minden osztálytársa megfelelő megvilágításban láthatta Gabesz bá dühét és Zoli szégyenét.

Ezután következtek a feljelentések. Zoli szülei panaszt tettek Gabesz bá munkáltatójánál a pofon miatt. Regina szülei feljelentést tettek a rendőrségen a lányuk meztelen fotójának birtoklása és továbbküldése miatt. Az iskola fegyelmi eljárást indított Zoli maszturbálása okán. A fegyelmi eljárás békéltető megbeszélésén Regina apja és Zoli apja összeverekedett, de Gabesz bá és az igazgató még időben szétválasztották őket. Az iskola gyermekvédelmi jelzést tett az illetékes családsegítő szolgálat felé. A rendőrség vizsgálatot indított gyermekpornográfia bűntett elkövetésének ügyében és mivel fiatalkorúak voltak az érintettek, tájékoztatta az illetékes gyámhivatalt. Az illetékes gyámhivatal felkérte a családsegítőt, tájékoztassa őt az ügyben és egyben tegyen javaslatot gyermekvédelmi intézkedésre, ha szükségesnek tartja. A családsegítő felkereste Regináéket, Flaciékat és minden olyan gyermek családját, aki megkapta a képet, vagy tudott a képről, de nem szólt sem a szüleinek, sem az osztályfőnöknek. A családsegítő elmagyarázta az ügyben érintett gyermekeknek és szüleiknek azt, amit a többség már addig is tudott, csak nem hitték, hogy velük is megtörténhet, hogy ők is bebukhatják. Szóval elmagyarázta a gyermekpornográfia fogalmát, az erről szóló törvényt, a személyiségi jogok védelmét, a megalázás és a zaklatás fogalmát és következményét. Kérte a gyerekeket, hogy gondolják végig, ők mit éreztek volna Regina helyében. Vagy mit éreznének akkor, ha az anyjukról, vagy a húgukról készült félmeztelen képeket nézegetnék mások és küldözgetnék tovább fűnek-fának. Ugyanezt kérdezte a nyomozónő, aki az ügyben eljárt és szintén anya volt, mint a családsegítő. Hogy mit éreznének és hogy ezzel nem szabad játszani. A szülők dühösek voltak a hülye gyerekre, aki a fotót készítette és elküldte a másik hülye gyereknek, aki aztán továbbküldte az ő hülye gyereküknek. Dühösek voltak, ügyvéddel fenyegetőztek, háborogtak, de a végén belátták, hogy a legjobb és a legrövidebb út ebből a szégyenteljes helyzetből való szabadulásra az együttműködés.

Gabesz bának le kellett adnia ezt az iskolát és kapott egy fegyelmit is a munkáltatójától, amiért fizikailag bántalmazott egy gyerekeket. Zolit kizárták az iskolából. Regina önszántából váltott sulit. Flacit kicsit megverte a saját apja. Bálint szobafogságot kapott, Petit 1 egész hónapra eltiltották a gépezéstől, Karesz megúszta egy ejnye-bejnyével és az apja elkérte Regina fényképét.

Pedig az a fotó a legszebb reményekkel készült.

Írta: Tigyi Jégfarkas Balázs

A függöny mögött

Mikor az illúziókkal leszámolsz

És az álmaid is eldobod

Akkor már láthatod

Hogy az életed egy olcsó színjáték

Még lekésni sem tudod

És a függöny szétnyílik

Te állsz ott, a kínpadon

Végtelenül csupaszon

A fénybe meredve. Vakon

Félve kérdezed: Mi van

A lelkem miért ily hontalan

Árva, hogy egy édes kis semmiségre

Várva egyre csak a csendet hallgatom

Az arcod még gyönyörű

De a hajad már deres

És senki sem válaszol

Mert minden jegy elkelt

És minden szék üres

Tigyi Jégfarkas Balázs