Fejemre esett az égbolt Magához ölelt a semmi Kialudt a szívem fénye Nem akarok többé lenni Fényem nélkül fázom, meleg Álom hív, túl a határon Meleg álom, élet nélkül Élet nélkül, oda vágyom Tigyi Jégfarkas Balázs
Címke: vers
Egy lélegzettel
Parányi idődarabba zárva néhány napsugárral Összeérő álmainkkal, egymásba nyíló végzetünkkel A Semmit űző vágyainkkal, emlékül hagyott szirmainkkal Parányi időkaréjba keretezve álomba nyíló álmainkkal Könnyekből sarjadt szirmainkkal, egymást kioltó vágyainkkal A Semmibe futó végzetünkkel, emlékül hagyott napsugárral Az egészet szinte egy lélegzettel És a végéhez érve, mindez már nem is lényeges S az egészet csupán egy lélegzettel Tigyi Jégfarkas Balázs
Darabokból
Elhagytál engem Elhagytam magam Semmit sem várok Remekül hányok Eldobtál engem Örvénybe hulltam Kifog az átok Fejfák közt járok Ott hagytál engem Eltemetetlen Rajtam a bélyeg Rúgj belém, kérlek Kínokból lettem Szép gyom a kertben Mindent megértő Piszkos túlélő Tanulok újra Levegőt venni Élővé válni Holnapot várni És te már nem vagy Nem vagy már bennem Egyetlen Kincsem Nem vagy már bennem Őrzöm a napfényt Őrzöm a tengert Áttetsző csendben Üvegszívemben Tigyi Jégfarkas Balázs
Az éj táncot lejt
Az éj táncot lejt a hátamon, hagyom Ha seggbe rúg az élet, akkor nagyon Kudarcok halmaza vagyok, avagy tökéletes a magam nemében Nézőpont kérdése az élet És csak azért nézek pornót, mert nem akarom megcsalni Őt, aki bennem ragyog akkor is, ha épp nincs velem Tudom, hogy rossz. Szégyellem. És nézem a csöcsös csajokat tovább Pedig nem is velük akarok dugni. Csak Vele Nem akarom a mellük közé fúrni a fejem. Csak Neki Nem akarom, hogy a fülembe csilingeljenek a cickók. Csak az Övéi Nem akarom megízlelni a mézüket. Csak az Ő mézét Nem akarom, hogy betöltsék a tenyerem ereit Faszt. Most pont ezt akarom. Le kéne szokni a kamuról A recskáról. A cigiről. A menőzésről. Fel kéne nőni Az éj táncot lejt. A hátamon. Persze hagyom Az élet olykor szájbarak. Persze akarom Tigyi Jégfarkas Balázs
Álmodók
Megérkeztünk. Nézz körül Fa-testek ölelkeznek Szerelmes kuszaságban Minden nedves, csupa báj E fény-szagú, szép helyen Engedd hát el, ami fáj Idegen voltál mindig Most légy közénk tartozó Lehet, Álmodók vagyunk De álmunk jó hírt hozó Tigyi Jégfarkas Balázs
A győztes
Én győzni akarok Én győzök! Számból a Préda vére csorog Fölé kerekedem Legyőzöm. Vesztessé Teszem. Fényét veszem Én maradtam állva Köröttem vértenger Ruhám átáztatja Vesztessé én tettem Köröttem vértenger Elfordítom fejem A győztes én vagyok Bőröm átáztatja Egyedül én vagyok Lelkem átáztatja A győztes vértenger Én egyedül vagyok Én egyedül vagyok Tigyi Jégfarkas Balázs
Bájos hópehely
Nem küzdök érted bájos hópehely A szél a markába zár Repülni vágysz, én a földbe süllyedek Nincs erőm tartani már A szívem szélcsendes hely A kürtök szólnak, a kapuk nyílnak Menj Terád egy új kaland vár Szikla vagyok, a vihar felé fordulok Árnyékom meleget ad Nem fázom, csak néha Valami kettéhasad Fogy a szikla, koptatja a tenger szürke habja és a mélyben, lent Vár egy szélcsendes hely. Ott sötét van, nem láthat senki Csak egy bájos hópehely Tigyi Jégfarkas Balázs
Béke
Újra első emberpár vagyunk Címünk és nevünk rég lekopott Ruhánk, mint álcánk szertefoszlott Valamikor a tombolásban Minden csendes, a Minden hallgat Virágot álmodik a világ Törékeny karjaink közt szunnyad Törékeny karjaink közt szunnyad Tigyi Jégfarkas Balázs