Minden reggel iszod a kávéd Iszonyúan fáradtan, ócska papucsban, kócos hajjal Bámulod az asztal sarkát minden reggel és Valami hülye faszt hallgatsz a rádióban, aki persze az ellentéted Bársonyhangja van, gerince nincs és mindezzel iszonyúan sokat keres Meredten bámulod a repedéseket a falon Minden reggel iszonyúan büdös a szád és Fosul érzed magad attól, ami még előtted áll Melletted fekszik minden reggel, még úgy aludna ő is Ugyanaz a sors nyúzza, bárcsak tehetnél érte valamit De a tehetetlenség iszonyúan pofánvág Nem tudod, a többiek hogyan csinálják. A neten csupa Jókedvű picsahuszár adja elő magát minden reggel Iszonyú hányingered van már az emberektől Minden reggel ugyanúgy vizelsz, eszel, szarsz és tusolsz Iszonyúan viszket a bőröd egy jó kefélésért, de sietned kell Vár a meló, meg a többi pancser Minden reggel megfogadod, hogy ma összeszeded magad és Teszel egy nagy lépést az álmaid felé Csak előbb persze letudod a kötelezőket és végül Ez is csak egy iszonyú hétköznap marad Minden reggel orvul megkap az iszonyú tudat Hogy ugyanott tartasz, mint tegnap Minden reggel szeretnél elszökni a sorsod elől, de csak halogatod Az idő meg iszonyú sebesen repül tova Minden reggel ülsz az ócska köntösödben, kávét kortyolgatva Hallgatva az iszonyúan hülye faszokat a rádióban És az egyetlen, amiben még reménykedsz Hogy ez a nap is gyorsan múlik el Tigyi Jégfarkas Balázs
Szerző: balazsszocsokk
Kamnak
Minek törnél tovább? Állj meg és csak nézzed Hogyan pereg tovább nélküled az élet Ugye jó így lebegni, kitárt szárnyaid A szellő simítja. Semmi erőlködés Semmi feszülés. Az egyetlen mozdulás Szíved rebbenése. Hagyd, hogy a tiszta ég Mossa át megfáradt lelkedet és amit Elállítottak benned, hogy pörögj, rohanj Okot keress, célt találj... Most mindez enged Most minden helyreáll. Csak a nap csókolja Puhán, szomjazó testedet. Csak az eső Öntözi lágyan szivárvány bőrödet Megálló. Nem fáradsz, nem lázadsz tovább Szíved kelyhét színig tölti a szeretet Minden lény testvér. Nézd más színű a bőre Milyen szép! Más hitű a lelke, milyen szép Amott a forgatagban ő gyűlöl, vért ont Acsarkodik, szerez. Vad suhanc még, kinek Az iskolapad hosszú lesz. Vad suhanc ő Lábait sziklákhoz köti, s buta, mohó Kedvvel a tőrt békés álmainkba döfi Most szárnyainkból, vágyainkból vér csepeg Úgy fáj, hogy vérzel és a Föld forog tovább ... A folyó felett suhansz tova. Más lettél Mégis ugyanaz. Lelked kincséből bátran Osztogatsz. Már tudod, az élet táplálja A halált és az új életet. Boldog vagy Szabadon szárnyalsz az egész világ felett Tigyi Jégfarkas Balázs
Kakilány
Hej Tubicám, Tubicám Kapol tőlem Kakilányt Hogyha nem kell Kakilány Szerzek neked szamurájt Vérre szomjas szamurájt Tőrrel vágja gégédet Karddal vágja szívedet Gondold hát meg, mit kívánsz Jó lesz neked Kakilány Kakilány, ó Kakilány Tigyi Jégfarkas Balázs
Így csináld
Figyelj valakire, ő meg rád Lásd meg a másikban a csodát Aranyozd be, amit neki adsz Széltől is óvd, amit tőle kapsz Szeretve leszel, ültess pár fát Vigyázz valakire, ő meg rád Tigyi Jégfarkas Balázs
Hópehely
Már halott is vagyok Csak az emlékeim vonszolnak tovább Aztán ez a pillanat is elillan, felolvad Mint hópehely a forró motorháztetőn Éltem, talán. Mit se számít Egyszer én is gondoltam valamire Fehér volt, légies és gyönyörű Hópehely. Ő marad belőlem Tigyi Jégfarkas Balázs
Harmónia
Egy fárasztó nap után A gyerek a nagyinál Otthon a kádnyi forró Öröm, egy üveg bor, meg Csupasz Te. Tévé sem kell Tigyi Jégfarkas Balázs
Gyönyörű topánka
Bele ne akadjon A lépcső fogába Gyönyörű topánka Gyönyörű topánka A lépcső fokába Bele ne harapjon Bele ne harapjon A fakó világba Tavaszi ruhája Százszorszép ruhája A tüskés világba Bele ne akadjon Bele ne szaladjon Ifjak sudár száza Az ő mosolyába Ifjak sóvár száza Vad szerelmük lángja A szép kisleánba Bele ne, bele ne Ó lángra ne kapjon Ó ketté ne törjön A szerelem fája Szíve sóhajába Ó el ne merüljön Fojtó csalódásba Ó el ne hervadjon Az élet virága Az ő fájdalmába Bele ne harapjon Bele ne akadjon A lépcső fokába Gyönyörű topánka Gyönyörű topánka Tigyi Jégfarkas Balázs
Estelente
Aranyporrá olvad a naplemente Vért ittunk. Nem akarunk tudni róla Hazugságainkkal kit öltünk meg ma Az árokban kinek rothad a teste Vesztett. Mi győztünk. Más nem számít, ugye Kérlek szeress Drágám, így estelente Tigyi Jégfarkas Balázs
Élet nélkül
Fejemre esett az égbolt Magához ölelt a semmi Kialudt a szívem fénye Nem akarok többé lenni Fényem nélkül fázom, meleg Álom hív, túl a határon Meleg álom, élet nélkül Élet nélkül, oda vágyom Tigyi Jégfarkas Balázs
Egy lélegzettel
Parányi idődarabba zárva néhány napsugárral Összeérő álmainkkal, egymásba nyíló végzetünkkel A Semmit űző vágyainkkal, emlékül hagyott szirmainkkal Parányi időkaréjba keretezve álomba nyíló álmainkkal Könnyekből sarjadt szirmainkkal, egymást kioltó vágyainkkal A Semmibe futó végzetünkkel, emlékül hagyott napsugárral Az egészet szinte egy lélegzettel És a végéhez érve, mindez már nem is lényeges S az egészet csupán egy lélegzettel Tigyi Jégfarkas Balázs