Kedves minden reggel

Minden reggel iszod a kávéd
Iszonyúan fáradtan, ócska papucsban, kócos hajjal
Bámulod az asztal sarkát minden reggel és
Valami hülye faszt hallgatsz a rádióban, aki persze az ellentéted
Bársonyhangja van, gerince nincs és mindezzel iszonyúan sokat keres
Meredten bámulod a repedéseket a falon
Minden reggel iszonyúan büdös a szád és
Fosul érzed magad attól, ami még előtted áll
Melletted fekszik minden reggel, még úgy aludna ő is
Ugyanaz a sors nyúzza, bárcsak tehetnél érte valamit
De a tehetetlenség iszonyúan pofánvág
Nem tudod, a többiek hogyan csinálják. A neten csupa
Jókedvű picsahuszár adja elő magát minden reggel
Iszonyú hányingered van már az emberektől
Minden reggel ugyanúgy vizelsz, eszel, szarsz és tusolsz
Iszonyúan viszket a bőröd egy jó kefélésért, de sietned kell
Vár a meló, meg a többi pancser
Minden reggel megfogadod, hogy ma összeszeded magad és
Teszel egy nagy lépést az álmaid felé
Csak előbb persze letudod a kötelezőket és végül
Ez is csak egy iszonyú hétköznap marad
Minden reggel orvul megkap az iszonyú tudat
Hogy ugyanott tartasz, mint tegnap
Minden reggel szeretnél elszökni a sorsod elől, de csak halogatod
Az idő meg iszonyú sebesen repül tova
Minden reggel ülsz az ócska köntösödben, kávét kortyolgatva
Hallgatva az iszonyúan hülye faszokat a rádióban
És az egyetlen, amiben még reménykedsz 
Hogy ez a nap is gyorsan múlik el

Tigyi Jégfarkas Balázs

Kamnak

Minek törnél tovább? Állj meg és csak nézzed
Hogyan pereg tovább nélküled az élet
Ugye jó így lebegni, kitárt szárnyaid
A szellő simítja. Semmi erőlködés
Semmi feszülés. Az egyetlen mozdulás
Szíved rebbenése. Hagyd, hogy a tiszta ég
Mossa át megfáradt lelkedet és amit
Elállítottak benned, hogy pörögj, rohanj
Okot keress, célt találj... Most mindez enged
Most minden helyreáll. Csak a nap csókolja
Puhán, szomjazó testedet. Csak az eső
Öntözi lágyan szivárvány bőrödet
Megálló. Nem fáradsz, nem lázadsz tovább
Szíved kelyhét színig tölti a szeretet
Minden lény testvér. Nézd más színű a bőre
Milyen szép! Más hitű a lelke, milyen szép
Amott a forgatagban ő gyűlöl, vért ont
Acsarkodik, szerez. Vad suhanc még, kinek
Az iskolapad hosszú lesz. Vad suhanc ő
Lábait sziklákhoz köti, s buta, mohó
Kedvvel a tőrt békés álmainkba döfi
Most szárnyainkból, vágyainkból vér csepeg
Úgy fáj, hogy vérzel és a Föld forog tovább
...
A folyó felett suhansz tova. Más lettél
Mégis ugyanaz. Lelked kincséből bátran
Osztogatsz. Már tudod, az élet táplálja
A halált és az új életet. Boldog vagy
Szabadon szárnyalsz az egész világ felett

Tigyi Jégfarkas Balázs