A dübörgésből fák
A betonba gyűrt földből fák
Az üveggel mart földből fák
A fémes rothadásból fák
A gyárak kéményéből fák
Az atombombákból fák
Szűk koponyák gőzeiből fák
Száraz öltönyökből fák
Gazembert játszók silány lelkéből fák
A préda véréből fák
A hazugságokból fák
Az áldozat teteméből fák
A győztes beleiből fák
Ketrecek rácsaiból fák
Hentesek késeiből fák
Vadászok vétkeiből fák
Kutatók közönyéből fák
Éhezők gyomrából fák
Fosztogatók szívéből fák
Húsevők habzó szájából fák
Katonák fegyveréből fák
A gyűlölet láncaiból fák
Pénzhegyek bűzéből fák
Mérgező vágyainkból fák teremjenek
S nőjenek a fákból irdatlan cápák
Üveget törjenek, fémet hajlítsanak
Betont zabáljanak, embert faljanak
És maguk után új tavaszt hagyjanak
Járják a világot, pusztuljon a civilizáció
Emlékét őrizzék e porba hajított szavak
És semmi más
Tigyi Jégfarkas Balázs