A teremtő meghalt. A véréből lettünk.
Azt hiszem, mi öltük meg őt. Az egyetlent, aki még látta a jövőt.
Tudta, hogy ez lesz és iszonyú depis lett, amikor ránk gondolt.
Jó lesz megszűnni, nem lenni végre. – Mondta a szélnek.
Az milyen, nem lenni? – Kérdezte a szél.
Köröttük sziklák, meg homok. Olvadó sziklák, kavargó homok.
Például nem fújsz. – Felelte e teremtő és röhögött egyet, mert már látta a jövőt és tudta, hogy nem lenni jobb lesz, mint pesztrálni az embert, ezt a legújabb balfaszt, aki ráadásul pont őbelőle születik, szóval úgy döntött, hogy elég volt ennyi és jobb lesz nem lenni. A többit már tudjuk, a teremtő itt feladta, ennél a pontnál. Mi a véréből lettünk és persze megölnénk ismét, még baromi sokszor kinyírnánk újra, hogy így kicseszett velünk. Ez az örökös éhség, csak ölünk és falunk, csak ölünk és falunk.
Itt hagyott minket a széllel, aki úgy tesz, mintha meg se ismerne minket és csalódott, mert nem számított arra, hogy a teremtő után ilyen fos társasága marad csak. Már ő sem állja útját a szarnak, a fájdalom-folyamnak, a gyűlöletnek. Mi pedig ahhoz kicsik és túl gyengék vagyunk, meg különben sem a mi dolgunk lenne. Inkább csak behunyjuk a szemünk és imádkozunk, hogy jöjjön helyettünk valaki, aki megcselekszi a csodát. Csak imádkozunk, vagy még azt sem és éljük nyugodtan kiskocka életünket. Nem teszünk semmit, sokszor még annyit se, hogy enni adunk egy kóbor állatnak vagy lehajolunk a földön fekvőhöz megnézni, vajon segítségre szorul-e. Majd megmenti a világot valaki más. Majd szétválasztja a verekedőket valaki más. Majd megvédi a gyengét valaki más. Majd. Valaki más. Majd megeteti az éhezőt valaki más. Majd begyógyítja a sebeket valaki más. Majd elűzi a magányt valaki más. Majd. Valaki más. Majd leállítja a pletykát valaki más. Majd odafordul a másik felé valaki más. Majd vigasztalja a szomorút valaki más. Majd. Majd. Majd. Valaki más.
De nincs senki, az isten is meghalt, talán mi öltük meg és nem maradt rajtad, meg rajtam kívül senki más, aki véghezvinné a csodát.
Nyisd fel a szemed!
Írta: Tigyi Jégfarkas Balázs