Láttad, ahogy a rozsdás vas tenyerem döfte át A véső törte csontod, hallottam a robaját És mikor az éhes lándzsa a mellemben forgott Akkor fiatal véred az ágyékomra csorgott Te voltál a kereszt, amelyen megfeszítettek És én voltam a szög is, mivel nekiszegeztek Sóvárgó szemük voltál, a halálom kívántad Bocsáss meg, bocsáss meg, bocsáss meg a te apádnak Te voltál a Bíró, ki véres kezeit mosta És az arcodba röhögő, félkegyelmű Szolga Dárda volt a te kezedben, Halhatatlan Hóhér Júdást is eljátszottam, fizetségül egy csókért Te voltál, ki elhagyott, ha sújtott magány-átok Tudtam, hogy vége lesz hamar, a jövőbe látok Itt melletted hideg nem lehet. Én mégis fázok Most már rendbe jön minden, egyszer te is belátod Atyám Fiam Ne sírj! Úgy lett, ahogy akartad. Én megbocsátok Tigyi Jégfarkas Balázs